Az óvodai beiratkozás margójára

Tasnádi Tünde

Intézményvezető 

Fontos tudnivalók az óvodába járásról és az óvodai nevelésről

Az óvoda az első olyan nevelési intézmény, ahová minden gyermek jár. Az óvodai nevelés lehetősége mind a gyermekek fejlődése, mind a szülők munkavállalása szempontjából nagyon fontos, és a legtöbb kisgyermekes család szívesen él is a lehetőséggel. Mivel ebben a kérdésben sok szülő nem elég jól tájékozott, fontosnak tartom bemutatni ennek a kérdésnek a jogszabályi magyarázatát.

Az óvodai nevelés időszaka alapvetően 3 éves kortól 6 éves korig tart, de a szabályozás elegendő rugalmasságot biztosít, ugyanis a gyermekek érési folyamataihoz, egyéni képességeihez igazodóan 7, sőt bizonyos esetekben akár 8 éves korig is maradhat óvodában. Egészen addig, amíg az iskolába lépéshez szükséges alkalmasságot eléri a gyermek.

A jogszabály rugalmasságot biztosít a fiatalabb gyermekek estében is, hiszen - amennyiben van férőhely - akár 2,5 éves korban is megkezdheti a gyermek az óvodába járást.

A korábbi rendelkezés alapján a 3 éves korban való óvodáztatás csak lehetőség volt a szülők számára, és csak 5 éves kortól volt kötelező a gyermekeknek igénybe venni a gondozásnak és nevelésnek ezt a színterét. 2015 szeptembere óta azonban már 3 éves kortól él az óvodakötelezettség. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) rendelkezései szerint ugyanis legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson kell részt venni az óvodás korú gyermekeknek.

A 3 éves kortól való kötelezettség azonban csak azokra a gyerekekre vonatkozik, akik augusztus 31-ig betöltik a 3. évüket. Azoknak, akik szeptember 1-je után születtek, csak a következő nevelési év szeptemberétől kötelező az óvodai nevelésben részt venniük. Tehát aki novemberben vagy akár áprilisban tölti a 3. évét, csak következő szeptemberben kell megkezdeni az óvodába járást. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs lehetősége korábban kezdeni, de nem kötelező.

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a gyermek 3 éves kora után is még bölcsődében marad (akár 4 éves korig), ez a fajta intézményes nevelés helyettesíti az óvodai nevelést és gondozást.

Szintén lényeges tudnivaló, hogy a gyermek magánóvodába is járhat ugyanolyan feltételekkel, mint azt az előzőekben olvashatták. A magánintézményekben is szakképzett óvodapedagógusoknak kell foglalkozni a gyerekekkel - az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján.

A kötelező óvodába járás alól a szülőnek lehetősége van felmentést kérni a jegyzőtől, aki az óvodavezető egyetértésével - a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, legkésőbb az 5. év eléréséig - adhat felmentést. A kérelmet a szülőnek indokolnia kell.

Az óvodai felvétel egész évben folyamatosan történik.

A következő nevelési évre minden év májusában zajlik a beiratkozás. A gyerekek tagóvodákba illetve csoportokba történő beosztása a szülői kérések és a férőhelyek figyelembe vételével történik. A gyerekek és az óvodapedagógusok érdekében egyaránt cél a csoportlétszámok arányos elosztása.

A 3 éves kortól való óvodába járás sok szempontból előnyös a gyerekek számára. Olyan képességeik fejlődnek, amelyekre az otthoni környezet kevésbé ad lehetőséget. Játék közben és játékos tevékenységeken keresztül fejlődnek kognitív, szociális és érzelmi képességeik, erősödik testi és lelki ellenálló képességük, gazdagodik beszédkészségük. Az óvoda elősegíti a gyermekek esélyegyenlőségét is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik 3-4 évig járnak óvodába, könnyebben alkalmazkodnak iskolás társaikhoz, erősebb az együttműködési képességük, könnyebben elfogadják a közösségi szabályokat.