Zöld jeles napok óvodáinkban
Soósné Balogh Judit
óvodapedagógus
Zöld jeles napok óvodáinkban
Az egész évet áthatja a Zöld jeles napok sorozata. A zöld jeles napok, ez esetben a környezettel, a fenntarthatósággal összefüggők azért fontosak, mert legalább évente egy-egy napon lehetőséget adnak arra, hogy foglalkozzunk a jövőnket érintő kérdésekkel. A világszervezetek, a civil szervezetek ezekhez a jeles napokhoz kötve tudják cselekvésre ösztönözni a lakosságot, s ezzel próbálják növelni erejüket a döntéshozóknál jobb szabályozók, határértékek, törvények elfogadása érdekében. Ez a fajta munka már a szemléletformálással otthon kell, hogy elkezdődjön, a születés pillanatától kezdve. A tudatos, átgondolt döntések, vásárlások, cselekvések mintaként állnak gyermekeink előtt, akik ezt magukba szívva természetes dologként élik meg a komposztálás folyamatát, okosan figyelik meg környezetüket, nem emelnek kezet a természet adta élővilágra, segítik annak egészséges fenntartását kerti munkálatokkal, állatok etetésével, a természet kincseinek "jut is-marad is elv" alkalmazásával történő kiaknázásával és felhasználásával.
Kiemelnék pár jeles napot, melyet otthon és az óvodákban egyaránt megtartunk/ megtarthatunk, melyhez lehet családostul is csatlakozni, hisz számos civil kezdeményezésből induló program várja az erre kíváncsi, valamit tenni akaró aktív embereket.
Szeptember 22 az Autómentes Világnap: Korunk egyik tagadhatatlanul nagy népszerűségnek örvendő feltalálmánya ma is az autó. Rengeteg időt spórol meg nekünk, könnyebbé teszi az életünket. A gond csak az, hogy már oda is autóval közlekedünk, ahová gyalogosan is pár perc alatt elérnénk. Szomorú, hogy mennyire elkényelmesedett a mai világ, s ennek kiszolgálására nem riad vissza a levegő tisztaságát ennyire rossz irányba befolyásoló eszközök használatától sem. Vannak már elektromos és hibrid autók is, de ezeknek az ára jelenleg még annyira elérhetetlenül magas az átlagos fizetésből élők számára, hogy maradnak a diesel olaj és benzines járművek, melyek koruktól és műszaki állapotuktól függően többé, kevésbé, de terhelik környezetünket. A nem motorikus hajtású közlekedési eszközök nem csak szervezetünkre vannak jó hatással, hanem érezhetően tisztább használatuk során a levegő is. A világnap arra ösztönzi a lakosságot, hogy próbáljanak olyan közlekedési járművekkel utazni ezen a napon, melyek nem csak számunkra, hanem a környezet számára is egészségesek. Ilyenkor az autókat otthon lehet hagyni, le lehet porolni a bicikliket, rollereket, lehet sétálni, igénybe venni a közösségi közlekedés eszközeit. Ha mindenki csak egy picit hajlandó lenne a kényelméből engedni, akkor mindannyian egészségesebb tisztább levegőt lélegezhetnénk be...Ez megérné, nem?
Október 4 az Állatok Világnapja: Olaszországban hívták életre, a kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt. Később a kör tágult, minden állat védelmét felvállalta, a világnapok szaporodásával párhuzamosan viszont egyre inkább a velünk élő állatok kerültek a középpontba. Az ember a környezetében található háziasított és vadállat-állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. A körülöttünk élő állatokat tesszük ételként az asztalra, belőlük készülnek ipari módon termékek. Némely ember prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdőkben hobbiból lövik őket, de vannak, akik állatukat családtagként tartják. Annyira hozzájuk szoktunk, hogy egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet. Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, hogy aztán majd mi emberek egymással szemben is hasonló elvárásokat támaszthassunk."
Október 10 a Komposztálás Világnapja: Ez egy fiatal, hiánypótló Világnap nap, mert zöld jeles napjaink sorában nem találunk a talajjal, annak aktív védelmével kapcsolatban egyetlen egy napot sem, pedig számtalan tanulmány jelzi, hogy talajaink ásványi anyagokban és nyomelemekben súlyosan elszegényednek, így tápláléknövényeink is egyre kevesebb ilyen elemet tartalmaznak. Környezetbarát tevékenység, egyszerűen, viszonylag kevés eszközzel végezhető, megvalósítható vidéken és városon egyaránt. A komposztálás során mesterséges humusz keletkezik, ami táplálja a talajt, és ezen keresztül a növényeket. Komposztálni szinte minden szerves hulladékot lehet. Főleg a növényi eredetűeket. Komposztálni nem nehéz, csak jól el kell találni a puha, zöld és a kemény, barna alapanyagok arányát. Egyikből se legyen túl sok a komposztban! Ha túl sok zöldséghéjat, hullott gyümölcsöt, vagy levágott füvet tettünk bele, akkor kell hozzá tenni valami szárazabbat, pl. levágott ágakat (persze jól összeaprítva), ha meg túl sok a száraz, akkor kell bele valami zöld. És akár a lehullott faleveleket is komposztálhatjuk. Fontos, hogy a komposztláda alja nyitott legyen, közvetlenül érintkezzen a talajjal. Így indulnak be igazán a komposztképződési folyamatok, így tudnak akár földigiliszták, akár kisebb, egysejtű élőlények átjutni a talajból a komposztba és segíteni a növényi maradványok lebomlását. Fontos az is, hogy elég sokáig komposztálódjanak a maradványok, legalább 6-8 hónapig, így alakul humusszá a komposzt. Az érett komposzt tesz igazán jót a növényeknek, azt tudják leginkább feldolgozni.
Október első hétvégéje a Madármegfigyelési Világnap: A programot hazánkban a Magyar Madártani Egyesület (a BirdLife hazai képviselője) koordinálja, de sok más szervezet és intézmény szervez e napon megfigyeléseket az országban. Előadásokhoz, kirándulásokhoz, madarásztúrákhoz évek óta egyre többen csatlakoznak, és a programok során beküldik a megfigyelt adatokat a megfigyeléseket koordináló központba a Magyar Madártani Egyesület részére (www.mme.hu).
Március 21 az Erdők Világnapja: Erdők és fák nélkül nem élhetünk, évente mégis 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya. " Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket! ". 8000 éve még a Föld szárazföldi területeinek felét borította erdő, ma már csak alig egyharmadát. Minden percben egy futballpályányi erdő tűnik el a Földről, és velük több 100 erdei állat- és növényfaj minden egyes nap! Erdők és fák nélkül nem élhetünk, nélkülük nem lesz elég élelmünk. Az erdő a Föld tüdeje - szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, árnyat ad, párologtatással hűti a Föld felszínét, az egészséges vízkörforgás egyik kulcsszereplője. Az erdők lassítják a klímaváltozást, szűrik a por- és zajszennyezést, segítik a talajmegőrzést és élőhelyet nyújtanak számos embernek, állatnak, hasznos beporzónak. Az erdők folyamatosan változó, élettel teli, összetett ökológiai rendszerek - a biológiai sokféleség legnagyobb őrzőiként a szárazföldi állat- és növényfajok több mint 80%-ának adnak otthont. Munkát, élelmet és menedéket adnak közel 1,6 milliárd embernek, és nem csak fával és élelemmel látják el az emberiséget.
Március 22 a Víz Világnapja: A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ennek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük. Sajnos beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképpen gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végig gondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének.
Április 22 a Föld Világnapja: Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Elég csak az utcán, autópálya mentén, vagy erdőinkben végig menni. Mindenhol szeméttel találkozunk. Egyre aggasztóbb a helyzet. A legsúlyosabbak, a talajt, vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakók, az atomenergia használata, a szennyező ipari üzemek, az autópályákból és városi gépjárműforgalomból származó egyre súlyosabb légszennyezések, a fogyasztói társadalom által termelt hulladékok hegyei, a természeti értékek eltűnése, fajok kipusztulása, a vadon kiirtása...A Föld Napja, és az ilyenkor szervezett programok, megpróbálnak kicsit rámutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, és hogy egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért. A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát.
Május 10 a Madarak és fák Világnapja: A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos "szolgáltatással" védik a biológiai sokféleséget, egészségünket, jóllétünket. Az árnyékot adó és levegőt párásító fák jelentősen enyhítik a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást.
Figyeljünk a fenntarthatóság jeles napjaira, tájékozódjunk, vegyünk részt, fogjunk össze, cselekedjünk!
Forrás: